Két kedvenc írom, van, te és Szabó Magda, mert úgy írsz, mint Szabó Magda! kiabálta felém nagy boldogan egyik nap a multi cégnél az asztalom mellettem elrobogó Andi, aki a Disznótort lobogtatta boldogan. Én akkoriban még csak blogot írtam, Szabó Magda viszont ott lebegett előttem,

“Nem olyan embereket keresek, akik táncolni akarnak, hanem olyanokat, akik nem tudnak tánc nélkül meglenni.” George Balanchine koreográfus

Nem olyan embereket keresek, akik ki akarják egészíteni tudásukat a fenomenológiai képzéssel, akik azt hiszik, ebből is lecsippentenek egy kicsit, belekóstolnak, aztán meglátják.

Keresés és kiábrándulás, írtam a Nelles Institut Transylvania nyári akadémiára, 2024. A német Enttäuschung szó vezetett vissza a mi kiábrándulás szavunkhoz. Néha egy másik nyelvre van szükségünk ahhoz, hogy távolság teremtődjék a mi szavainkkal és jelentéseikkel. Kinek jutna eszébe a kiábrándulásra mint valami nagy áldásra tekinteni?

Lassan már annak is örülhetünk, ha a másik nem szedi ki azonnal a szemünk. Ennek a veszélye a középhez közelállók esetében talán még nagyobb, mint a széleken lengedezőkében. Ugyanis azzal, aki a szélen mozog, egyételműen a másik szélen álló áll szemben,

Nemrég kaptam egy visszajelzést, “a férjemmel egy olyat csókolóztunk a minap, mint amilyet huszonegynéhány éve nem”, ami ismét elgondolkodtatott a sikerről. Amennyire csak vissza tudok emlékezni magamra, ha azt tehettem, amit valóban szerettem, soha nem unatkoztam és nem éreztem azt,

Amikor olvastam Merletől a Védett férfiakat már megvolt a fiam. Úristen, rémüldöztem! Hát ide jutunk! Vajon mit tehetek én, sokcimkével ellátott, ideológiák-gyógyult, kríziseket átvészelt nő, így, a 21. század hajnalán? Miközben ezeken gondolkodtam, az élet nem állt meg a gondolataimmal,

Abban a világban, ahol az ember van Isten helyén, az ördög helyén is az ember van. Ezt nem láttuk előre a self made man jubilálásakor, amikor a hurrá, a határ a csillagos ég, a végre azt csinálok magammal és az életemmel örömmámorában égtünk.

Ardzsuna történetéből nagyon sok kis részlet gyakran sietett a segítségemre. Arduzsuna sorsa az volt, hogy a háború vezetője legyen, bár ő nem akart harcolni. A kétszintes drámák és a konfliktusos drámák minden feszültsége benne van a történetében.

Ha nem ügyelünk az érinthetőségre, érinthetetlenekké válunk. Az új dogma: azt csinálok az életemmel, amit akarok, az életem a saját elképzeléseim szerint, a világot pedig a saját képemre alakítom, pont hogy nem megadja, hanem elveszi tőlünk az életet.

Ezt a mesefordulatot a modern ember nem ismeri. A modern embernek pénze van, tekintélye van, tudása van, hatalma van, kapcsolatai vannak, egy csomó mindene van, amiért cserébe bármit megkaphat, ha épp úgy szottyan kedve. A mesékben ez az első két testvér a háromból,