Átfúj rajtunk a szél, s ha nem ügyelünk, feltaszít a ló, s József Attilával közösen játszuk mindazt, mi el nem mondható. Szavakat keresünk hozzá, s elsírjuk, nevetjük azonnal, nem forrhatnak ránk istenek arcai, szeretetünk oldja a maszkokat. S így vagyunk mi Ő és magunk mindig, játszodjuk örökkön Ugyanazat. Az élet-halál tágas palettáján gyémántcseppként ragyog a pillanat, mi nem volt még, s már fordul is az újabb megnyilvánulás tere: a forma az, mi változik, s a szellem kacag szüntelen. Kelt Córdobában, 2023. március 23-án. Kos hava