Átfúj rajtunk a szél,
s ha nem ügyelünk, feltaszít a ló,
s József Attilával közösen játszuk
mindazt, mi el nem mondható.
Szavakat keresünk hozzá,
s elsírjuk, nevetjük azonnal,
nem forrhatnak ránk istenek arcai,
szeretetünk oldja a maszkokat.
S így vagyunk mi Ő és magunk mindig,
játszodjuk örökkön Ugyanazat.
Az élet-halál tágas palettáján
gyémántcseppként ragyog a pillanat,
mi nem volt még, s már fordul is
az újabb megnyilvánulás tere:
a forma az, mi változik,
s a szellem kacag szüntelen.
Kelt Córdobában, 2023. március 23-án.
Kos hava